Mágnás Miska
Szirmai Albert- Bakonyi Károly-Gábor Andor:
Mágnás Miska
operett bohózat 
Bemutató: 2014. február 21. péntek 19 óra
Rendező: Balázs Péter
Nagyszínpad

 

Mágnás Miska
Képgaléria
Szirmai Albert- Bakonyi Károly-Gábor Andor:
Mágnás Miska
operett bohózat 
Bemutató: 2014. február 21. péntek 19 óra
Rendező: Balázs Péter
Nagyszínpad

Miska:                         Barabás Botond Soós Imre- és Jászai-díjas
 Marcsa:                       Kertész Marcella Jászai-díjas
 Baracs:                       Bot Gábor
 Rolla, a lányuk:        Geszthy Veronika
 Korláth gróf:             Balázs Péter Kossuth- és Jászai díjas
Stefánia,a feleség:  Lugosi Claudia
Lotti Tanti :                Császár Gyöngyi Aase-díjas
Pikszi:                         Harna Péter
Mikszi:                        Ónodi Gábor
Korláth Gida:            Dósa Mátyás
 Leopold:                     Mészáros István Jászai-díjas
 Eleméry gróf:            Horváth Gábor
Cigány :                     Vándor Attila
Anasztázia:               Sárvári Diána
Rozali,  :                     Jankovics Anna
Három bohém:        Zelei Gábor
                                   Tárnai Attila
                                   Deme Gábor

Kórus, Táncosok, Zenekar,

Díszlettervező:        Székely László
                                 Kossuth-díjas, Érdemes művész, Jászai-díjas           

Jelmeztervező:       Jánoskúti Márta
                                 Kossuth-díjas, Érdemes művész, Jászai-díjas

Segédrendező:        Deme Gábor
Koreográfus:           Sebestyén Csaba  Harangozó Gyula-díjas
Korrepetítor:            Simon Erika
Karvezető:                Rimóczi Mónika
Zenei vezető:           Rácz Márton
Vezényel:                  Rácz Márton, Zádori László

Rendező.                 Balázs Péter  Kossuth- és Jászai-díjas

 

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, ami egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai-Bakonyi-Gábor pompás, örökzöld számainak. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni, vagy Cintányéros cudar világ!

A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott. Azóta is csak akkor érdemes felújítani, ha Miska és Marcsa szerepét átütő erejű művészek, igazi közönségkedvencek alakítják.

Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja, melynek a komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyiruhás "flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba.

Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül.

A cselekmény színhelye Korláth gróf kastélya, ahol a gróf és barátai nevetségessé akarják tenni Baracs Ivánt. Baracs azt hiszi, hogy szerelme, Rolla grófnő is részes az összeesküvésben. Haragjában elhatározza, hogy visszavág: megszégyeníti a mágnás társaságot. Egyik lovászgyerekét, Miskát (aki a grófék mosogatólányának, Marcsának a vőlegénye) piros frakkba öltözteti, elnevezi Tasziló grófnak, és bevezeti a társaságba…

1916. február 12-én mutatta be a Király Színház a Mágnás Miskát. Bakonyi Károly írta a szövegkönyvet, Gábor Andor a verseket.
A színház jól számított, amikor a darabot színre hozta. A Mágnás Miska dallamait országszerte énekelték: Hoppsza Sári, A nő szívét ki ismeri, Fáj, fáj a szívem, Úgy szeretnék boldog lenni, Tasziló a neve, Adj egy csókot tillárom haj, Ó suhogó selyemszálak, Cintányéros cudar világ, Csiribiri kék dolmány – megannyi slágere az 1916-os esztendőnek.  

www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/kultura/magnas-miska-rangkorsagot-gyogyitott-a-szigligeti-bemutatojan-540138

 

SZIRMAI ALBERT

(1880-1967)

Szirmai Albert zeneszerző, a nagy magyar operett-komponisták egyik utolsó képviselője 1880. július 2-án született Budapesten. Zongorát Szendy Árpádnál, zeneszerzést Kodály Zoltánnal, és Weiner Leóval együtt Koessler Jánosnál tanult a budapesti Zeneakadémián. Első műveit a komolyzene terén alkotta: egy balettszvitet, egy vígjáték-nyitányt, egy vonósnégyest és több zongoradarabot írt. 1906-ban lett a Pester Lloyd, majd a Polgár című lapok zenekritikusa, 1907-ben a Népszínház-Vígopera korrepetitora. Zeneszerzői tehetségét Máder Rezső igazgató ismerte fel, aki 1907-ben első darabját, a Sárga dominót soron kívül állította színpadra, amely aztán majdnem kétszázszor ment táblás házakkal.

1908-ban írta a Bálkirálynő című vígoperát. A következő évben hatalmas sikert aratott a Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált Táncos huszárokkal, ennek hatására végleg az operett felé fordult. 1913-ban mutatták be Budapesten a Mozikirály című operettjét, amelynek címszerepét Rátkai Márton alakította.

A Mágnás Miska bemutatója 1916-ban volt a Király Színházban. A fülbemászó zenének, a vérbő humornak és groteszk komikumnak hatalmas sikere volt, a darab több mint kétszáz előadást ért meg. A nemzetközi siker sem maradt el, ennek állomásai Bécs, Berlin és Milánó voltak. A Gróf Rinaldót és a Harangvirágot 1918-ban komponálta, az utóbbit az Operaház mutatta be még abban az évben.

Feltűnést keltett Emőd Tamás verseire szerzett háborúellenes dalaival is, amelyeket Ilosvay Rózsi és Medgyaszay Vilma adott elő a Koronaherceg utcai színházban. Több népszerű kabarédalt és sanzont írt Gábor Andor verseire, és Emőd Tamás librettójára készült 1923-ban a Mézeskalács, amelynek főszerepeit Honthy Hanna, Petráss Sári, Rátkai Márton és Kiss Ferenc alakították.

Szirmai 1924-től az Egyesült Államokban élt, és a Chappel kiadó zenei tanácsadója, majd művészeti igazgatója volt. Darabjait postán küldte haza, és telefonon egyeztetett a színpadra állítókkal. Amerikai működése nem volt igazán sikeres, a Broadway-stílushoz nem tudott megfelelően alkalmazkodni, így egy idő után lemondott a további próbálkozásokról. Ezután csak mások muzsikájával foglalkozott, az elsők között ismerte fel Gershwin tehetségét, akivel össze is barátkozott. Sokra becsülte Leonard Bernsteint is, akit saját felfedezettjének tartott.

A világháború után többször járt Magyarországon. 1957-ben mutatták be Budapesten a Tabáni legendát, utolsó művét, a Heltai Jenő darabjára 1964-ben komponált Tündérlaki lányokat a Budapesti Operettszínházban állították színpadra.

Annak ellenére, hogy életének felét külföldön élte, Szirmai megmaradt pesti zeneszerzőnek. 1967. január 15-én halt meg New Yorkban. Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő és Jacobi Viktor mellett a magyar operett diadalútjának fontos szereplője volt. Tizennégy színpadi alkotása közül a legmaradandóbbnak a Mágnás Miska bizonyult, amelyből 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmánnal, Latabár Árpáddal, Gábor Miklóssal, Mészáros Ágival, Németh Marikával és Sárdy Jánossal.

http://szinhaz.hu/operett/55462-szilvale-rongyo-n-magnas-miska-bemutato-szolnokon 

 

 

« VISSZA

HÍRLEVÉL

   

MŰSORNAPTÁR

PARTNEREINK

 

OTP Bank

KÉPGALÉRIÁK